Leanderek
Tartalom
Men
 
Leander fotk
 
Gyjtemnyek
 
Frumaink
 
Leander Kertszet
 
VENDG KNYV
 
Nvnyvdelem

 

Aki leander tartsba kezd, annak szembe kell nznie azzal a tnnyel, hogy tbbfle krtevtl is meg kell vnunk nvnyeinket. ltalban nem szvesen permeteznk klnbz mrgekkel, de sajnos az gynevezett biotermkek nem sok eredmnnyel puszttjk a krtevk llomnyt. Kezdeti stdiumban azonban sikerrel harcolhatunk ellenk klnbz manulis mdszerekkel. A kvetkezkben felsoroljuk az ismert krtevket, bemutatjuk krttelket s tancsokat adunk tvoltartsukra, elpuszttsukra.

 

Nhny mondat bevezetknt a permetezszerek milyensgrl:

 

A permetezszerek tbbfle csoportba tartoznak, ezek komolyabb megismersre az internet hasznlatval lehetsg van. n itt csak olyan alapvet dologrl szlnk, hogy vannak felszvd s kontakt szerek, ezen tulajdonsguk ltalban fel van tntetve a csomagolson.

Az elbbi hatsa a nvnybe felszvds utn hat, klnbz, de mindenkppen tbb hetes idtartalmakra fejtik ki hatsukat. Kztk kiemelked hatsnak ismertk meg az Actart pajzs s levltetvek ellen, a Nissorunt atkk ellen. Tovbbi fontos tulajdonsga ezen szereknek, hogy nem kell a szert a nvny minden porcikjra kijuttatni, mert a nvny nedveivel mindenhov eljutnak, tovbb viszonylag hamar felszvdnak, gy nem kell aggdni az esetlegesen vrhat csapadk miatt. Ezen szerek hatsa fknt megelzs cljbl fontos, de az Actara, amit belocsolssal is hasznlhatunk, a mr ltez, de nem lthat populcival is nagy sikerrel veszi fel a kzdelmet. Sajnos hamarsan nem lesz szabadforgalm, gyhogy aki tud, szerezzen be j nagy mennyisget(2013.10.02)

 

A kontakt szerek kzvetlenl a krtevre hatnak, vagyis a levelek aljra, tetejre, st az grendszerre is clszer kijuttatni, ami jelentsebb llomny esetben elg nehzkes. Hosszabb ideig hatnak, de az es bizony lemossa a szert.

 

Vannak mg gynevezett lemos permetezsek, amiket kora tavasszal szoktak hasznlni, hogy a tli idszakban az gak, trzs repedseiben megbv krtevk petinek kikelst megakadlyozzk. Elssorban lombtalan nvnyeknl hasznljk, hiszen olajtartalmuk miatt perzsel, get hatsa lehet a levlzetre, br, megfelel higtsban ksbb is hasznljk zldsgeknl, gymlcsknl. rkzldeknl azonban nem szoktk hasznlni, gy leanderekre sem ajnlatos.

 

 

Sokfle lehetsg van a krtevk elleni kzdelemben, egyre nagyobb teret hdtanak a krnyezet kml megoldsok, tbb, kevesebb sikerrel. Kezdeti stdiumban azonban sikerrel harcolhatunk ellenk klnbz manulis mdszerekkel. Ezen lehetsgek alkalmazsnak taln az llomny mrete is hatrt szab, hiszen nhny tnl egyszerbb a kisrletezs, nem olyan nagy gond, ha netn nem vlt be a kmletes mdszer. Ezen tl sajnos olyan sokfle krtev van, a levltetvek ellen pldul sikerrel vehetjk fel fokhagymkkal, nikotinos belocsolssal s hasonl "npi" mdszerekkel a harcot, de ott vannak a pajzstetvek, s fleg az atkk. Igaz, pont az atkk ellen eredmnyesen lehet kzdeni a lombozat kitart locsolsval, deht ez a nyri virgzskor, amikor igazn nagy veszlye van az atkajrsnak, nem clravezet, hiszen a leanderek virgait locsolni nem ajnlatos, nagyon rzkenyek a vzre.

J megolds az olyan komplett szerek hasznlata, mint az alant ismertetett Celaflor, mg j a szer, komoly tapasztalat nem ll mgtte, de szre bizonnyal lesznek "bizonytkok".

 

CELAFLOR:

Azonnali kiszrsra ksz, teljes kr hats a krtevk ellen, mint pldul a levltet, kabca, lisztlepke, pajzstet, molytet, valamint az ormnyos- s levlbogarak, takcsatka, molylepke. A hozzadott nvnybart olaj nveli a petel hatst. Hasznlhat szobanvnyekhez, irodban, balkonnvnyekhez, meleghzakban s a szabadban. A mhekre nem veszlyes. Kontakt szer, fontos, hogy a krtevt rje a permet!

Br a benne lv olaj miatt ktsgeim vannak esetleges levlgs miatt, ezrt vatossgot ajnlok, taln a hasznlata utn pr napig nem kellene a nvnyt tz napon tartani.

 

        

 

 

PAJZSTETVEK

 

Ez a krtev a leggyakoribb s legrgibb ellenfl, kevs olyan leanderes van, aki ne tallkozott volna velk. Tbbfle ltezik bellk, de taln a leggyakrabban elfordul fajta az un. tekns pajzstet. Ltezik egy kifejezetten leanderre szakosodott oleander pajzstet is, gyakori a kaliforniai pajzstet, de nha tallkozhatunk gyapjas pajzstetvel is. ltalban ivarosan szaporodnak, de vannak, amelyek szznemzssel. Lnyegben mindegy, hogy melyik fajtval llunk szemben, a vdekezs ellenk ugyanolyan.

A pajzstetvek tbbnyire a levelek aljn helyezkednek el, leginkbb a fr kzelben, ott, ahol a legtbb a nedvessg. Szipkjukkal a nvny testnedveit szvjk egsz letk folyamn.

 

 

 

A nstny a petit egy pajzs szer kpzdmny alatt rakja le, mely t is vdi, s itt nvekednek a kis tetvek is. Miutn megnttek s kibjtak a pajzs all pr napig mg tudnak mozogni. Przs utn a kis nstnyek megtallva helyket letelepednek, levedlik vgtagjaikat s a hti mirigyeikbl viaszos pajzsot ptenek maguk fl, majd k is lerakjk petiket. A hmeket lrvakorukban viaszos pajzs veszi krl, kifejldve ebbl kimsznak, nhny napig l, kt szrnnyal replsre kpes, szjszerv nlkli lnyek lesznek.

Itt az oleander pajzstet krttele lthat, a hmek ltal elhagyott burkokkal.

 

 

 

A gyapjas pajzstet viaszos pajzsa fehr, esetleg vattaszer, de ilyen nagyon ritkn van a leandereken.

A pajzstetvek kedvez krlmnyek kztt nagyon gyorsan szaporodnak, leginkbb a meleg, levegtlen helyeken. A leanderek elgg ellenllak, de azrt nha akkora terhelsnek vannak ltaluk kitve, hogy elpusztulnak. Ilyesmi leginkbb a meleg, vilgos helyen teleltetett leanderekkel fordulhat el.

A pajzstetvek msik veszlyforrsa a vrusterjeszts.

 

Vdekezs a pajzstetvek ellen:

De nem felttlen kell mindjrt a permetezt elvenni! Ha nem olyan nagy a nvnynk, akkor manulis mdszerekkel is eltvolthatjuk ezeket a krtevket, hiszen nem nagyon mozognak. Tbbfle mdszer lehetsges, de mert a pajzstetvek ersen tapadnak a levelek aljra, ezrt nem knny a munknk. Van aki fogkeft vagy szivacsot hasznl a lekaparsukhoz, ami bizony elg macers.

Egyszerbbnek ltszik fogni egy vdr tiszta vizet (de tehetnk bele lemosszappant, kliszappant, van, aki aloe vers  tusfrdt ajnlott, ettl szp fnyes lesz a levl). A lnyeg az, hogy hzzunk a keznkre egy rfeszl kttt kesztyt, majd a vizes kesztys ujjainkat a tvnl megfogott levlen hzzuk vgig. Ezt tbbszr ismtelhetjk, kzben mindig bltsk le a kesztys ujjainkat. Legynk klns tekintettel a kzps levlerek mlyedsre, ahol akr a krmnk lt is hasznlhatjuk (persze nem okoz krt a kesztyn keresztl), mert ott telepednek meg leginkbb a parnyi, taln mg szabad szemmel nem is lthat kis pajzstetvek. Ennek a mdszernek az is az elnye, hogy nem csak a levelek aljrl a tetveket, de a tetejrl a port is letakartjuk s szp, tiszta leandernk lesz.

Fokhagyma, csaln l, dohnyl meg egyb bio szerek  nem tartsan hatsosak a rendkvl szvs pajzstetvek ellen.

Lehet a boltokban kapni olajos permetezszereket, mint a Vektafid, vannak tavaszi olajos lemos permetek, mint az Agrol. Az olaj elzrja a tetveket a levegtl s elpusztulnak, mivel mrget nem tartalmaznak, ez is bio mdszernek szmt. n egyszer hasznltam, de tbbszr nem fogom, flek, hogy nincs j hatssal a virgzsra.

Ha mr permeteznnk kell, akkor a leggyakoribb s legknnyebbnek ltsz megolds a felszvd szerekkel trtn permetezs. Ezek kzl most a legalkalmasabbnak az Actara 25 WG nev permetez szer ltszik szakrtk s tapasztalatszerzk ajnlsai szerint ( hrom permetezsnl tbbszr nem ajnljk a rezisztencia kialakulsa miatt). A termk nagy elnye, hogy belocsolva zrt trben is hasznlhat (10 liter vzbe egy zacsk, vagyis 4 gramm Actara, de van olyan vlemny is, hogy 5 liter vzbe tegynk egy zacsknyi anyagot, nincs r elrs, a tjkoztatjn sem a pajzstetvek, sem a belocsolhatsguk nem szerepel, de a tapasztalat tkletes bizonytk), gy ha az szi permetezs nem volt elegend, akkor a teleltet helyen is alkalmazhatjuk, radsul akinek nincs permetez felszerelse, az is sikerrel jrhat! A Chess 50 WG s a Basudin 600 EV is felszvd szerek, rgebben leginkbb a Bi 58-at hasznltuk, de nem tuti sikerrel, meg aztn csak engedllyel szerezhet be. A szakirodalom mg megemlti a Mospilan 20 Sp nev szert, melyet ugyancsak alkalmazhatunk ntzvzbe tve is, de permetezs esetn a nagyobb eredmnyessgrt Nonitot (tapadsfokozt) is ajnlatos hozz keverni, s 10, 14 nap mlva ismtelni.

KOROMPENSZ:

A pajzstetvek msodlagos krttele, hogy az rlkkbl ltrejtt des mzharmat rcsurog a levelekre, majd ezen a ragacsos anyagon megtelepednek a korompensz gombi.  Ez vgeredmnyben ltszatra olyan, mint egy vastag, ragads porrteg. Ettl a rtegtl nem tud a levl llegezni s elszrad. Slyosabb fertzsnl le kell vgni a leveleket, vagy esetleg az gakat. A korompensz ltrejttt a tetvek elpuszttsval kell megakadlyozni, ha nincsenek tetvek, nincsen korompensz sem. De ha mgis tallkozunk vele, akkor a tetvek likvidlsa utn mossuk le alaposan a leveleket, amg mg rdemes.

A mzharmatra rjrhatnak a hangyk is, amiknek ez az des anyag a kedvenc eledelk. A hangyk valsggal gondozzk a tetveket a tpllk remnyben, st, masszrozzk ki bellk az des nedveket, minek kvetkeztben a tetvek mg tbb nedvet szvnak ki a levlbl.

 

LEVLTETVEK

  

A levltetvek ugyancsak rgi s lland ismerseink. Nagyon sok fajtjuk van, azt mondjk, minden nvnynek meg van a maga levltet fajtja. A leandereken a fekete s a zld, de manapsg leggyakrabban a narancssrga szn levltetvek szeretnek megtelepedni. Sajnos valami okbl nem tudom az elveszett kpeket ptolni, de gondolom a levltetveket mindenki felismeri, sajnos elg gyakori vendg kertszked krkben.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tavasszal a szrnyakkal rendelkez ttelel tetvek tnak indulnak, hogy megtelepedjenek a nvnyeinken. A petikbl szrnyatlan egyedek kelnek ki, amelyek aztn a levelek nedveit szvogatva tpllkoznak, ezzel termszetesen korcsostva azokat. A nstnyek tbbnyire szznemzssel hozzk ltre utdaikat, a nstnyben lv petben is mr ott van az j pete. Telepekben lnek, ltalban a levelek aljn, de azrt nem nehz ket szrevenni az gak vgein. Elgg megknnytik a helyzetnket azzal, hogy szinte mindig a legfrissebb leveleken lskdnek, gy ha gyakorta megszemlljk a nvnyeinket, akkor mg idejben szlelhetjk ket s hamar tehetnk ellenk. Szerencsre a leandereken nem telepszenek meg nehezen elpusztthat fajok. Kedvenc helyk mg a magtok, bizonyra abban sok nedvessg van.

A levltetvek is vlasztanak ki mzharmatot, melyben ugyancsak megtelepednek a korompensz gombk, megolds a fentiek szerint.

A levltetvek a vrushordozsban is komoly szerepet jtszanak, szipkjukkal tvihetik a vrusokat (leanderrk) az egszsges nvnyre. 

 

Vdekezs a levltetvek ellen: 

Csak komolyabb fertzttsg esetn szaladjunk permetezszerekrt, mert a levltetveket knnyedn letrlhetjk akr egy paprzsebkendvel. Persze vatosnak kell lennnk, hogy ne srljenek a cscshajtsok, esetleg a bimbk. A levltetvek nagyon szeretnek a magtokokon letelepedni, ezrt ha meghagyjuk azokat, akkor figyeljnk rjuk ilyen okbl is.

A leander levltetvei ltalban nem annyira szvsak, ellenk akr bio szerekkel is vdekezhetnk hatkonyan. Ilyenek az olajos permetezszerek, mint a Bio-sect, a Biola vagy a Vektafid, de nem igazn tnik j megoldsnak az olajos permetezszer a leanderekre, getheti az rkzld leveleket s a virgzst is gtolhatja!

 A csalnl meglehetsen bds s a virgoknak ugyancsak nem vlik javra.

De nagyon sok egyb permetezszer kzl vlogathatunk, nem tl nagy fertzttsg esetn a nem felszvd Chinetrin 25 EC, Decis 2,5 EC, Zolone is megfelel, nagyobb krttelnl felszvd szereket, mint a Chess 50 WG, az Actara 25 WG melyek belocsolssal is alkalmazhatak (keversk olyan arny, mint a permetezsnl).

Termszetesen flakonokban is kaphat srayknt levltetveket irt anyag. Blint gazda honlapjn nagyon dicsri a Decis WST tablettban forgalmazott termket.

A rezisztencia kialakulsa miatt j, ha vltogatjuk idnknt a szereket.

 

TAKCSATKK: 

 

A legkevsb ismert s legkevsb szrevehet krtev, de mgis leggyakoribb krtevi a leandereknek. Igazn nagy krt azonban csak akkor okozhat neknk, ha nem ismerjk fel a jelenltt s nem cseleksznk idben. Ha gyakorta vgignznk a leandereinken, akkor bizonyra feltnik, ha a legfrissebb, legzldebb leveleken nagyon apr, thegynyi fehr pttyket ltunk, s ha tudjuk, hogy ezek a pttyk az atkk szvogatsnak a nyomai, akkor nem lesz nagy baj.

 

 

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A takcsatkk parnyi, kb. fl mm-es, piros, pkszer, viszonylag gyorsan mozg lnyek, jelenltkrl gy is meggyzdhetnk, ha az jjunkat vghzzuk a levelek fonkn, s piros cskok maradnak a levlen. Replni nem tudnak, a szl, a madarak, a rovarok terjesztik ket, de egyik grl a msikra tmsznak. A nstnyek vdett helyen ttelelnek, fagymentes krlmnyek kztt szaporodnak is, ezrt nagyon fontos a teleltets eltti kirtsuk.

A legfrissebb levelek aljn tevkenykednek, szjszervkkel tszrjk annak brszvett, szvogatjk nedveit s mrgezett nylukkal is krostanak. A levlszvetben megbomlik az egyensly, a sejtek kiszradnak. Ezek a levelek aztn mr nem vesznek rszt az anyagcserben, gy a hajtscscsra sem jutnak el a szksges anyagok, a fejlds lell, a levelek, a virgok nem nnek tovbb. Kezdetben csak az emltett pontocskk mutatnak jelenltkre, de idvel az egsz levl elszrkl, fnytelenn, lettelenn vlik, melyet ha ebben az llapotban mg meg is tudunk szabadtani az atkktl, de a levelek sosem nyerik vissza szp zld sznket. Ha mr csak akkor figyelnk fel rjuk, amikor a hajtscscsokat pkhlszer anyag fonja be, akkor mr komoly fertzssel llunk szemben s sajnos legtbbszr csak az amputls hasznl.

 

Vdekezs a takcsatkk ellen: 

A megelzs a legfontosabb tennivalnk, ami azrt nehz, mert a leandereknek meleg, szraz helyre van szksgk, s sajnos az atkk is pont az ilyen krlmnyeket szeretik, meleg fal eltt, eresz vdelmben lv leandereken telepszenek meg legszvesebben. Ha a leandereinket  trben tartjuk, meleg falaktl tvol, ott, ahol krbejrja ket a leveg, akkor nem kell nagy veszlytl tartanunk. Hvs, nedves nyarakon nem nagyon kell szmolni az atkkkal, de akkor sajnos virgok sincsenek.

A minimlis krttel is figyelmeztet arra, hogy leandernkn megtelepedett a takcsatka, ezrt a korbban rtakkal ellenttben nem tnik elegendnek a ertztt levelek eltvoltsa, hanem azonnal tennnk kell a krtevk ellen. A kisebb nvnyeket fejjel lefel egy vdr vzbe mrthatjuk, keznkkel alaposan igyekezznk megtiszttani a nvnyt, a leveleket, szrakat egyarnt. Valamivel nagyobb krttelnl, ha ppen nem virgzik a leander, akkor naponta nhnyszor slaggal meglocsolhatjuk a leveleket, klns tekintettel az aljukra. Ha jl s kitartan kezeljk vzzel, akkor nem kell permetezni, mert akkor nem lesz rajta kifejlett atka. A petket sajnos nem lehet rtani permettel (kivve Nissuron), de eslyes, hogy lemosni le lehet ket is. A leandernek elg reds az alja, s a nagyon pici petk megbjhatnak, ezrt fontos tbbszr mosni, naponta. 6-7 napig legalbb kell ezt csinlnunk, mert annyi id alatt fejldik ki a petbl az atka, ha netn valami mgis maradna a levlen.

Mivel a virgz leanderek lombjt nem tancsos locsolgatni, ht a legfontosabb, amit tehetnk, az az, hogy nagyon figyelnk rjuk!

Legtbbszr azonban sajnos vegyszerekhez kell nylni, de nem akrmilyenekhez, mert az atkknak specilis irtszerre van szksgk. Enyhbb mrgek a

Caskade 5 EC, s a Sanmite 20 WP , utbbit ktszer kell hasznlni az tmutats szerint. Mivel nem felszvd szer, ezrt bizony nagyon alaposan kell vele permetezni, mert csak kzvetlenl li az atkkat. s htrnya, hogy csnya fehr foltok maradnak a leandereink levelein, de erre is van megolds, ha Nonit nev tapadsfokozt tesznk a mr ksz permetlbe, akkor lnyegesen kevsb csftja a leveleket s a hats is fokozott. jabb, s j tapasztalatokkal ajnlott szerek az Envidor s a Zoom, utbbi kis kiszerelsben kaphat, nem hagy nyomot a nvnyen.

 

Ltezik egy Vertimec nev felszvd permetezszer, elg drga, radsul csak engedllyel szerezhet be, de igencsak hatsos.

 

De j hr, hogy az atkafertzs megelzhet, ha tavasszal, s a nyr folyamn mg egyszer Nissuron WP-vel permetezzk meg a mg atkamentes leandereket! Ha olyan helyen teleltetnk, ahol veszlye lehet az atkafertzsnek, akkor teleltets eltt is szksges lehet ez a kt permetezs.

 

Mostanban lett kzismert a Compo cg ltal forgalmazott Axoris Insekten-frei AF, amit 750 ml-es kiszerelsben pumps flakonban rulnak, sajnos igen drgn, 2500.- ft krl zlettl fggen. Vigyzzunk, mert van por alakban is ilyen nev szer, ami tn 10 literre lenne elg, de sajnos abban nincs benne az Abamektin, gy atkk ellen nem hatsos. Jelenlegi ismeretnk szerint csak ilyen drgn lehet hozzjutni, de tny, hogy hatsos. m sprolni vele nem nagyon rdemes, mert ha csak a cscsot permetezzk, akkor bizony lejjebbrl vagy a szr repedseibl idvel ismt fertztt lesz a nvnynk:-(

 

 

s egy rdekes, de azrt nem bizonytott tapasztalat, hogy a nyr folyamn rendszeresen Wuxallal permetezett leanderlevlzetet elkerlik az atkk! Mindenesetre prblkozni rdemes, mert legalbb szp zldek s ersek lesznek a levelek! De a tavaszi Nissuron bevetse s a Wuxlos permetezs egyttesen esllyel veszi fel a harcot az atkk ellen!

 

VEGHZI MOLYTETVEK (LISZTECSKK) 

 

Nem tl gyakori krtevjk a leandereknek, de azrt elfordulnak.

Kb. 1 mm-es fehr pici lepkk, melyek ugyanolyan krlmnyeket szeretnek, mint a takcsatkk, a fal melletti meleg zugokban l nvnyeket nedveit szvjk.

 

 

A legnagyobb problma velk az, hogy 4 lrvastdiumon mennek keresztl, melynek a 4. fokozatban viaszos burok veszi ket krl s gyakorlatilag elpusztthatatlanok.

 

Vdekezs az veghzi molytetvek ellen: 

Ms nvnyeken nagyon nagy krt tudnak tenni, de a leanderre nem annyira veszlyesek. A molytetvek petiket a sima leander leveleken nem tudjk olyan biztonsggal megrizni, ha megltjuk a repked molytetveket, akkor keressk meg a petket a levelek aljn, melyek knnyedn letrlhetk. A nvnyt tmenetileg tegyk huzatosabb helyre, gy aztn a kifejlett szrnyas molytetvek tbbnyire j nvnyt keresnek maguknak (Ami azrt nem tl j, mert kedvenceik a hibiszkusz, a stnyrzsa s a fukszia). Ha mgis elszaporodnnak azrt nagyon nehz elbnni velk, mert folyamatosan, hrom naponta kell ket permeteznnk, hogy az jabban kikeltek is elpusztuljanak. Radsul a legtbb nvnyvd szerre mr rezisztensek. Az jabban ajnlottak felszvd szerek, mint az Actara 25 WP, Mospilan 20 SP vagy kontakt szerknt a Talstar 10 EC.

Az veghzi molytetvek is vlasztanak ki mzharmatot, amelyen megtelepedhet a korompensz. 

A fentieket 2006-ban rtam, de a 2007-es tapasztalataim nagyon kellemetlenek voltak. Eleinte nem vettem komolyan a molytetvek megjelenst, amikor meg mr felfigyeltem,, akkor ks volt, nem tudtam tlk megszabadulni tlk egsz nyron. Nem ltszik olyan nagyon a krttele, csak a levelek aljn dorbzolnak, de a szvogatsok s a rengeteg (majdnem hibaval) permetezs miatt meglehetsen romlott a leandereim llapota. Igazndibl a gygymdot sem tudtam megtallni, mert valsznleg csak a hvs id bejvetele miatt vonultak vissza. Most mr csak az a krds, hogy tteleltek-e a petk, mindenesetre mieltt kitavaszodik belocsolom alaposan ket Actarval, htha segt. Szval vigyzzatok, nem szabad flvllrl kezelni a dolgot! 

Ez mr 2008-as bers: sajnos tteleltek a petk s semmit nem rt a tavaszi Atcars belocsols. Ezen a nyron is folyamatosan kellett velk kzdeni, hetente permeteztem. Most sszel egyenknt vettem kezelsbe a nvnyeket s kesztys kzzel lehzogattam a mr lehzogathat petket. Gondolom vannak lehzhatatlanul aprk is, gyhogy tavasszal rsen kell ismt lenni. Szval nem knny a helyzet, vigyzzatok!

2010 volt a megszabaduls ideje, vagyis 3 vig kzdttem velk. Igazndibl mindent megtettem az gy rdekben, szi lemoss levelenknt, permetezsek, mgis azt hiszem, hogy csak a tavaszi (s aztn a nyri, szi) rengeteg esnek ksznhetem, hogy 99 %-ban javult a helyzet. Az ablak elttieken lttam azrt nhny pici egyedet, igyekszem mr nem flvllrl kezelni ket!

 

LEANDERRK: 

A leanderrk egy baktrium (Pseudomonas) okozta betegsg. Fontos, hogy knnyen felismerjk a beteg nvnyeket: kerek, srgsszl, kidudorod gbk a leveleken, a szrakon burjnzs, kregpattogzs, torz virgok, torz magtokok...

 

 

ltalnos vlemny, hogy meggygytani nem lehet, br egy szakjelents szerint rztartalm gombalvel s nagy kitartssal taln szinten tarthat. A megelzs a legfontosabb, de erre is csak annyi lehetsgnk van, hogy a vsrlsra kinzett nvnyt alaposan szemlljk meg, s csak ha biztosan egszsgesnek ltszik, akkor vigyk haza. Nagy veszlyforrs lehet mg a klfldrl hazahozott hajtsokban, mert bizony a vrosi parkokban elgg elhanyagoltak s fertzttek a leanderek.

A baktriumos fertzttsg az egsz nvnyben sztterjed, brmikor feltheti valahol a fejt. Rgebben azt mondtk, hogy azonnal el kell getni a beteg nvnyt, mra csak elklntst javasolnak, meg azt, hogy semmikppen ne szaportsuk az ilyen betegsggel gyanstott leandereket.

Mivel ez a baktrium a nvny nedveivel terjed, ezrt a hasznlt metszollt vagy kst Hypban ztassuk kb. 1 percig, vagy nylt lngban tartva ferttlentsk. A keznkkel is tvihetjk a betegsget, ezrt azt is ferttlenteni kell. Az es is terjesztheti a frissen metszett leandereknl, ezrt is nagyon fontos lehet a metszett gak lekezelse, tapaszolsa, mind a beteg nvny nedveinek terjesztse, mind az egszsges nvny megfertzsnek lehetsge miatt. De megtehetik a baktriumok terjesztst a krtevk is, melyek szipkjukkal rintkeznek a nvnyek nedveivel, teht ilyen megfontolsbl is fontos a krtevk elpuszttsa. 

 

Lehetsges segtsg az ezstkolloid hasznlata, de mg ksrletezs alatt van, az eredmnyrl majd beszmolunk. Vannak bztat tapasztalatok, de majd a nyr folyamn fog kiderlni, nem volt-e elhamarkodott a remnykeds. Egy olvasnk felhvta r a figyelmnket, hogy a kicsi nvnye elpusztult az ezstkolloid hasznlattl, teht vatosan ksrletezzetek.

 

Egyik topictrsunk fedezett fel ilyen kis srlseket a nvnyein, s nem vrta meg, hogy esetleg olyanok legyenek, mint amit az als kpen lthatunk. Nem knny rsznni magunkat olyan drasztikus cselekedetre, hogy elpuszttsuk a leandereinket, de egytt lni velk sem knny, mert nem igazn tellik rmnk a ltvnyban azzal a gondolattal, hogy megfertzheti az llomnyunk tbbi nvnyt.

 

 

 

Ez a kp pedig mr egy elhanyagolt parkban lehetett lefnykpezve valamelyik dl-eurpai orszgban.

Arra meg itt is felhvom a figyelmeteket, hogy vsrlskor nzztek nagyon jl meg a kivlasztand nvnyt, ha ilyesfajta hibkat lttok rajta, nehogy megvegytek!

 

Sajnos amita megfogalmaztuk a fenti mondatokat, azta egyre tbben tallkoztak llomnyukban a fertzssel, s kzlk nhnyan gy dntttek, hogy felveszik a harcot a betegsggel szemben, nem ldozzk fel kedvenc virgaikat. A beteg rszek eltvoltsval s a nvny ltalnos kondicjnak javtsval, esetleg ezstkolloid vagy gombafertzsek elleni szerekkel permetezve tovbbra is rmket lelik a leandereik gondozsban. Ezt mindenkinek magnak kell eldnteni.

 

Mostanban egyre tbben jelzik, hogy a minimlisra sikerlt reduklni a rkos betegsg tneteit metszssel, ezstkolloid vagy egyb gombal szer permetezsvel, j gondozssal. Taln mgsem kell annyira rettegnnk ettl a betegsgtl! (2010.06.02)

 

j hr:

 

Idzet a Gazdabolt.hu szakrtjtl: "Sajnos, az utbbi vtized „slgere” a lender baktriumos betegsge, ami ellen bizony nagyon nehz vdekezni. Fokozottan oda kell figyelnnk r, ha klfldi tjainkon „szereztk be” a tetszets nvnyekrl szedett dugvnyokkal, hiszen a betegsg ott mr rgen elterjedt. A bimbk helyn fekete szn kpzdmnyek, a szr klnbz rszein rkos, ugyancsak fekete szn sebek lthatak. A beteg nvnyt – els sorban a vilgos szn virgakat tmadja meg – klntsk el a tbbi lendertl, s rendszeresen permetezzk: hetente Nordox ksztmnnyel 5-6 alkalommal egyms utn. A slyosan fertztt nvnyi rszeket termszetesen el kell tvoltani! Sikeres vdekezsrl mr tbben beszmoltak, teht megri a fradsgot! " (2010.05.20)

Remljk, hogy igaz is lesz!

 

 

 

GOMBABETEGSG: 

Leandereinket gombabetegsg is megtmadhatja hosszabb eszsek utn, fleg tavasszal, vagy sszel, amikor hvsebb az id, na meg persze tlen, amikor be vannak zrva sszezsfoltan. A leveleken foltok jelennek meg, melyek lassan az egsz levelet bebortjk, miutn azok elsrgulva lehullnak. A gombsod

 
Pontos id
 
Beszlgessnk!
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Szmll
Induls: 2006-09-03
 

Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!