EL�K�SZ�LETEK:

A sikeres leandertart�s legfontosabb t�nyez�je a megfelel� teleltet�s.
Term�szetes �l�hely�k�n is hidegebb van a t�li h�napokban, ez�rt ott is pihennek, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy az ottani esetleges fagyokat a szabadban sim�n �tv�szelik, mert csak ritk�n megy fagypont al� a h�m�rs�klet. Ezt a p�r h�napos pihentet�st nek�nk is felt�tlen�l biztos�tani kellene sz�mukra akkor is, ha ez a mi �ghajlatunkon meglehet�sen neh�zkes.

Szeptember k�zepe t�j�t�l a leanderek m�r a k�vetkez� ny�rra k�sz�lnek, folyamatosan n�vesztik ugyan a bimb�kat, de azok t�bbnyire m�r nem ny�lnak ki �sszel. Megfelel� k�r�lm�nyek k�z�tt azonban �tv�szelik a telet �s tavasszal kor�n �j vir�ggal �rvendeztetnek meg minket.
Locsolni ilyenkor m�r kevesebbet kell, ha n�ha m�g meleg is van, de a nappalok m�r r�videbbek, a nap alacsonyabban j�r, ez�rt az �rny�kok megny�lnak, takarhatnak, �s az �jszakai h�m�rs�klet is alacsony. �ltal�ban k�tnaponta elegend� a locsol�s, az is ink�bb reggel, �jszaka ne �lljon hideg v�zben a n�v�ny. Az al�t�tben sem kell m�r v�znek lennie, de term�szetesen mindez a k�r�lm�nyekt�l is f�gg. Nagyon meleg helyen t�bb locsol�s kellhet, de az �jszakai hideg miatt ott se �lljon v�zben. Term�szetesen es�s, nedves napokon egy�ltal�n ne locsoljunk, mert nincs p�rolg�s.
A ny�ron gy�kereztetett kis leandereket ne tartsuk m�r a f�ld�n, ablakp�rk�nyra, asztalra, vagy esetleg hungarocell t�bl�ra tegy�k �ket, nehogy megf�zzanak.
T�poldatozni csak szeptember elej�ig javasolt, mert id� kell a leveleknek ahhoz, hogy feldolgozz�k a t�panyagokat, „be�rjenek”, megkem�nyedjenek a teleltet�s el�tt.
Metssz�nk-e ilyenkor, vagy sem? Gyakori k�rd�s. Az �ltal�ban elfogadott v�lasz r� az, hogy ha kicsi a hely, akkor lehet, k�rosod�s n�lk�l �tv�szeli a dolgot. De ezt a metsz�st vagy m�g augusztusban tegy�k meg, mert akkor van id� az �j hajt�sok kib�j�s�ra �s meger�s�d�s�re, vagy a m�sik lehet�s�g k�zvetlen�l a teleltet�s el�tt van, akkor m�r csak tavasszal hajt ki a n�v�ny, �gy nem k�rosodnak a kisebb fagyokban az �j hajt�sok.
A fiatal�t� metsz�st ink�bb tavasszal v�gezz�k el (a metsz�s t�mak�rn�l majd b�vebben).
Ilyenkor t�bbnyire az �gak v�g�n ott vannak a keszekusza levir�gzott bug�k, ezeket vagy lev�gjuk, vagy nem. T�ny, hogy a legt�bb leanderen meghagyott vir�gbuga, ha megfelel� k�r�lm�nyek k�z�tt telel, akkor kora tavasszal vir�gba borul. Egy vir�gbuga �ltal�ban k�t vir�gz�sra k�pes, a m�r m�sodik alkalommal elvir�gzottak elsz�radnak �s lehullnak, az els�vir�gz�s�ak azonban z�lden maradnak. Ezek a megmaradt bug�k m�r nem annyira teltek, kicsit kusz�bbak, hosszabb a sz�ruk. De kor�n ny�lnak, �s sok esetben m�g jav�ban ny�lnak, amikor m�r az az �vi bug�k is kivir�goznak, �gy ilyenkor van a legnagyobb vir�gt�meg. Viszont felmer�l az a lehet�s�g is, hogy ha elvir�gz�s ut�n mindj�rt lev�gjuk �ket, akkor az �j hajt�sok �s az azokon l�v� �j bug�k gyorsabban fejl�dnek, ez�ltal az eg�sz n�v�ny gyorsabban n�. Teh�t att�l is tehetj�k f�gg�v� ezt a m�veletet, hogy gyorsabb, vagy lassabb �ltal�nos n�veked�st szeretn�nk.
A magtokok (hossz�, babh�vely szer� term�sek) term�szetesen az aktu�lis �vi friss bug�kon fejl�dnek, amennyit meg akarunk tartani azt hagyjuk rajta (hajtat�sukr�l majd k�s�bb �runk), a felesleget azonban mindenk�ppen v�gjuk le, mert nemcsak hogy gyeng�tik a n�v�nyt a mag�r�ssel, de nagyon vonzz�k a lev�ltetveket. Ha melegebb helyen teleltet�nk, akkor az eg�sz bug�t ellephetik a narancss�rga lev�ltetvek, ami ink�bb gusztustalan, mintsem nagy k�rt okozna, legal�bbis addig, m�g nem terjed �t a lev�lzetre.
A vir�gz�s alatt es�t�l �vott leandereinket most �sszel tehetj�k szabadabb helyekre, hadd mossa le r�luk a port az �szi es�. A porlemos�sn�l is fontosabb, hogy �gy a m�g mindig t�mad� atk�kt�l is megszabadulhatunk, mert az atk�k legf�bb ellens�ge az es�. De ilyenkor ne hagyatkozzunk csak az es�re, ha tehetj�k locsol�val is n�ha spriccelgess�k meg �ket, persze ne hidegben �s ne este! K�l�n�sen figyelj�nk a friss gy�kereztet�sekre, azok nagyon hajlamosak atk�sodni, mivel kicsik, megfogjuk �ket �s fejjel lefel� tartva egy v�d�r �llott v�zbe m�rtva, ujjainkkal kicsit megmozgatva �ket a v�z alatt k�nnyen lej�nnek az atk�k. A pajzstetvek is hasonl� m�dszerrel leszedhet�k, igaz, akkor egy kicsit kapargatni is kell �ket a levelekr�l. Ha nagyon sok a pajzstet�, akkor j� m�dszer egy keszty� haszn�lata, a leveleket megfogjuk el�g er�sen a t�v�kn�l, �s v�gigh�zzuk az ujjainkat rajtuk. A lev�ltetvek ha nincsenek nagyon elszaporodva, akkor egy pap�rzsepivel is let�r�lhet�k, vagy ugyancsak lemoshat�k.

PERMETEZ�S:
De persze a v�gs� behord�s el�tt mindez nem elegend� biztos�t�k, olyankor mindenk�ppen sz�ks�gesnek l�tszik k�t �ltal�nos permetez�s egy-k�t h�ten bel�l. Ez a permetez�s okt�ber k�zepe t�j�n aktu�lis, ilyenkor egyszerre haszn�ljunk valami olyan, lehet�leg felsz�v�d� permetanyagot, ami hat�sos a lev�l �s pajzstetvek t�voltart�s�ra, erre sokak tapasztalata szerint az Actara nev� zacsk�s term�k nagyon j�, Basudin, Chess, esetleg Bi58, �s speci�lisan atkaelleni szert,amiket a legt�bben haszn�lunk az Flumite, Sanmite. A Tallstar nev� szer kifejezetten teleltet�s el�tti permetez�shez aj�nlhat� �s minden k�rtev� ellen hat�sos, a Nissorun atka ellen kiv�l�. �j term�k a Zoom, ny�ron nagyon hat�sosnak mondhat�, gondolom t�len is m�k�dik. A Nonit nev� tapad�sg�tl� haszn�lata el�ny�s, nem csak a tapad�s miatt, de n�mely permetez�szer feh�res nyomokat hagy a leveleken, ami nem sz�p l�tv�ny. Ezt a Nonit olajoss�ga enyh�ti.
Leandereinket gombabetegs�g is megt�madhatja f�leg �sszel, hosszabb es�z�sek ut�n. A leveleken foltok jelennek meg, melyek lassan az eg�sz levelet bebor�tj�k, miut�n a levelek els�rgulva lehullnak. A gomb�sod�s oka lehet a  t�lzott nitrog�nadagol�s is. R�ztartalm� gomba�l�szert alkalmazzunk (Pl.Bord�il�, Buvicid, Dithane M45, stb.). Esetleg ha gomb�sod�sra utal� jeleket nem is tapasztalunk, de nedves, p�r�s a pinc�nk, akkor a megel�z�s �rdek�ben permetezz�nk.
Vannak, akiknek csak kisebb, vagy kev�s leander�k van �s nincs permetez�k�szlet�k,  azok vehetnek flakonban kaphat� permetez�szereket, de tal�n jobban j�rnak egy kis k�zipermetez� megv�s�rl�s�val �s az aj�nlott szerek haszn�lat�val. Ilyen esetben azonban az ampull�s szereket nem szerencs�s megv�s�rolni, mert azok �ltal�ban 6-10 literre vannak m�retezve.
Permetez�szerek v�s�rl�s�n�l j� esetben az elad� tan�csait is kik�rhetj�k.

BEHORD�S:
 
Hogy h�ny fokn�l aktu�lis a bevitel, abban is megoszlanak a v�lem�nyek. „A leander -5 fokot is kib�r”, mondj�k. Ez igaz, kib�rni kib�rja, de vajon mi�rt �ltal�nosan jellemz� a felkopaszodott leander? �gy gondolom, hogy vannak t�bbet kib�r� �s �rz�kenyebb fajt�k. Tal�n nem v�letlen, hogy a d�li orsz�gokban sincs olyan sokf�le leander, lehet, hogy nem b�rj�k egyes leanderek az ott is el�fordul� n�h�ny m�nusz fokot. Ezeket a fajt�kat egyszer�en csak felkopaszod�snak h�vjuk, tal�n pont az�rt, mert nekik m�r a -2 fok is �rt. �rdekess�g, nekem van egy olyan leanderem (bianco rosato, b�r nem az �ltal�nos fajta), amin az egyik �vben nem az azon a ny�ron n�tt, teh�t legfrissebb levelek fagytak meg, hanem az el�z� �viek. Hogy ez mi�rt k�vetkezhetett be? Tal�n az aktu�lis ny�ron begy�jt�tt napmennyis�g kevesebb volta miatt? Vagy abban az �vben kevesebb t�panyagot kapott a n�v�ny?
Azt is tekintetbe kell venni, hogy hol tartjuk a leander�nket, kinn a szabadban, v�dett teraszon vagy net�n egy emeleti erk�lyen, ahov� a fagyok k�s�bb �rnek fel �s a fal is meleg�t.  A l�nyeg az, hogy figyelni kell az el�rejelz�seket �s n�h�ny fokos m�nuszn�l ha sz�ks�ges, int�zkedj�nk. Ha m�g korai az id�pont �s nem nagy a vesz�ly, akkor tegy�k �ket a lehet� legk�zelebb a falhoz, a kicsiket bel�lre, a nagyobb, er�sebbeket k�v�lre. M�rett�l f�gg�en esetleg a fest�k �ltal haszn�latos k�nny� f�li�val be is takarhatjuk �ket. A nagyon kicsiket mindenk�ppen m�r vigy�k be O fok k�r�li hidegn�l. Ha kev�s �s k�nnyen hordozhat� leander�nk van, azt �tmeneti nagyobb �jszakai fagyvesz�lyn�l bevihetj�k, majd napk�zben �jra kitessz�k. Vagy esetleg m�r levissz�k a pinceajt�hoz �s nappalra kinyitjuk, �jszak�ra becsukjuk.
A l�nyeg az, hogy ha reggel �gy megy�nk ki, hogy a levelek kem�nyek a fagyt�l, akkor annak val�sz�n�leg lesz k�vetkezm�nye, mert a lev�lsz�vet roncsol�dott. Ha felenged�s ut�n m�rv�nyos form�kat l�tunk a lev�len, akkor val�sz�n�, hogy tavasszal els�rgul �s lehull a lev�l. Tal�n a bianco rosat�k, a dupla lazac, a szimpla feh�rek �s a s�rg�k a leg�rz�kenyebbek.
Az is igaz, hogy a k�rtev�k elpuszt�t�s�ra j�l j�het a fagy, de lehet�leg ne erre a fagyra b�zzuk ezt a munk�t, hanem a permetez�s�nkre.
V�geredm�nyben ez csak egy kis figyelemfelkelt�s, van, aki a ny�ri vir�g�radatot annak tulajdon�tja, hogy j�t tett a n�v�nynek a – 5 fok, csak h�t ahol – 5 fok van �g�rve, abb�l k�nnyen lehet – 7 is, ami m�r biztos nem tesz j�t. A „jobb f�lni, mint megijedni” elv tal�n c�lszer�bb. Azt se felejts�k el, hogy az id�j�r�sjelent�sekben elmondott h�m�rs�klet �ltal�ban 2 m�ter magasra �rtend�, lejjebb hidegebb van!
Behord�s el�tt c�lszer� egy kicsit kisz�r�tani a n�v�nyeket, nem csak az�rt, mert  a sz�razabb gy�k�rlabda k�nnyebb. Soha ne vigy�nk a pinc�be es��ztatta leandereket,  legyen a n�v�ny�nk sz�raz alul-fel�l, tiszta, por �s k�rtev�mentes.
Term�szetesen jobb, ha k�nyelmesen, leveg�sen helyezz�k el a leandereinket, de azt is kib�rj�k, ha hely hi�ny�ban �sszek�tj�k az �gakat �s szorosan egym�s mell� ker�lnek, csak �gy a gomb�sod�s vesz�lye nagyobb.

TAVASZI KITELEP�T�S:

A fagyok elm�lt�val – �ltal�ban m�rcius v�g�n, �prilis elej�n – megkezd�dhet a n�v�nyeink kitelep�t�se a szabadba. Javasolhat�, hogy el�sz�r a h�z, az erk�ly v�detts�g�be, a fal t�v�be tegy�k �ket �s csak k�s�bb, amint megszokt�k a kinti kl�m�t �s elm�lt a k�s� tavaszi fagyvesz�ly is, akkor ker�ljenek a v�gleges hely�kre.
Nem mindegy azonban, hogy milyen teleltet� helyr�l hozzuk ki a leandereinket.
Hideg, s�t�t helyr�l kihoz�sn�l csak arra aj�nlatos �gyeln�nk, hogy lehet�leg ne naps�t�ses id�ben tegy�k ki �ket, de a hideg nem lesz �jdons�g sz�mukra, �s nincsenek vesz�lyeztetett friss hajt�sok. A m�g alv� n�v�nynek kev�sb� �rt a fagy, de az�rt legy�nk ilyenkor is �vatosak.
Nagyobb vesz�lyben vannak a melegebb helyen m�r hajt�snak indult leandereink, egyr�szt a hidegebb k�r�lm�nyek, f�leg �jszaka, sokkolhatj�k �ket, teh�t ebben az esetben ne siess�nk nagyon a kihord�ssal, b�r ezt neh�z meg�llni �ppen az�rt, mert a beindul� hajt�sokat szeretn�nk mihamarabb szabad leveg�n tudni. Pedig ezek a friss hajt�sok nagy vesz�lynek vannak kit�ve, hiszen a legkisebb �jszakai fagy is komoly k�rt tehet benn�k, elfagy�suk eset�n az eg�sz n�v�ny korcsosulhat. A m�sik nagy vesz�lyforr�s a nap�g�s, ez�rt a kitelep�t�st k�vet�en 2-3 h�tig, amennyiben k�zvetlen d�li napf�nyt kapnak, �rdemes h�l�t szerelni f�l�j�k, de lehet �ket �gy elhelyezni, hogy csak d�lel�tti, vagy d�lut�ni napot kapjanak, igaz, olyan r�szeken hidegebb van.
Kitelep�t�sn�l, ami feltehet�en egy enyh�bb h�m�rs�klet� id�szakban t�rt�nik, alaposan locsoljuk meg a leander�nket, hogy az �ns�ges id�szak ut�n v�gre megteljen mindenhol v�zzel, de a tov�bbiakban az �nt�z�v�z minim�lis legyen, ne �lljon hideg v�zben a n�v�ny.
A t�poldatoz�s mennyis�g�t alacsony szinten kell tartani az els� hajt�sok megjelen�s�ig, mert am�g nincsenek �j hajt�sok, addig a n�v�ny nem tudja felhaszn�lni a nitrog�nt �s ez k�ros k�vetkezm�nyeket okozhat. Az �t�ltet�seket azonban ilyenkor �rdemes megejteni, a friss f�ldben l�v� t�panyagokkal is el�seg�tjuk a mihamarabbi beindul�st.                                 Ha alapos szemrev�telez�s ut�n �gy �t�lj�k meg, hogy �l� k�rtev�k lehetnek a n�v�nyen, akkor permetezz�nk valami felsz�v�d� anyaggal (Talstar), de v�rjunk ezzel egy, k�t hetet, am�g a k�rtev�k is �bredezni kezdenek, mert az alv� rovarok nem sz�vogatnak, teh�t nem is tudunk nekik �rtani.
Fagyvesz�ly eset�n az �szi lehet�s�gek szerint pr�b�ljunk meg v�dekezni.

PRAKTIKUS TELELTET�SI TAPASZTALATOK:

Arra nagyon figyelj�nk ha t�bb leander�nk van, hogy ilyenkor egyszeri locsol�s kihagy�sa is v�gzetes lehet, pedig k�nnyen el�fordul, hogy valamelyiket v�letlen�l kihagyjuk a sorb�l.
A melegen l�v� leanderek fejl�d�s�nek visszaszor�t�s�t azzal is el�seg�thetj�k, ha kevesebb vizet kapnak, de ilyenkor nagyon kell r�juk figyelni.
Az agyag cser�pben �s fad�zs�ban l�v�k sokkal t�bb locsol�st ig�nyelnek t�len is, mint a m�anyagcser�ben l�v�k.Ha minden el�vigy�zatoss�gunk ellen�re is el�fordul, hogy tavasszal z�rg�slevel� leandert visz�nk fel, akkor se ess�nk k�ts�gbe, locsoljuk �ket nagyon gyakran �s az esetetek 90 sz�zal�k�ban p�r h�t alatt teljesen rendbe j�nnek. Ha m�gis cs�ny�k maradn�nak, akkor m�g mindig seg�thet a metsz�s.

A s�t�tben l�v� leanderek l�mp�val t�rt�n� vil�g�t�sa meglehet�sen felesleges m�veletnek t�nik, de ha m�gis ragaszkodunk hozz�, akkor is csak r�vidhull�mot kibocs�t� f�nycs�vet �rdemes haszn�lni.

A macsk�k nem nagyon szeretnek kimenni nagy hidegben, f�leg h�ban, hajlamosak dolgukat esetleg egy nagyobb cser�pben elint�zni, ami v�gzetes is lehet egy leander sz�m�ra. Hogy ezt elker�lj�k, egy homokkal vagy macskaalommal teli v�d�r, tepsi elhelyez�se j�l j�het, b�r k�rd�s, tetszik e a macsk�nak. Kij�r�s macsk�k sajnos jobban szeretik a f�ldet.

Ha esetleg van egy f�tetlen f�lias�trunk, akkor tavasszal betehetj�k a leandereinket (f�leg ha h�v�s, es�s az id�), �gy kor�bban �rvendezhet�nk vir�goknak.

Amikor m�g bizonytalan az id�j�r�s �s a n�v�nyeinket nem merj�k kitenni v�glegesen, akkor, ha van r� lehet�s�g, meleg tavaszi napokon �ll�tsuk �ket a teleltet� hely ajtaj�nak k�zel�be, majd ha komolyabb fagy �g�rkezik, akkor vigy�k vissza �ket.

Ha a teleltet�helyen m�gis l�tn�nk tetveket, pajzstetveket, akkor az Actara nev� permetez�szert belocsol�ssal b�rmikor alkalmazhatjuk

A tov�bbiakban a k�l�nb�z� teleltet� helyek el�nyeit �s h�tr�nyait pr�b�lom meg �sszegezni:

S�t�t, kb. �tfokos pince, gar�zs:

Tarthatjuk a n�v�nyeinket majdnem teljesen s�t�tben, �ltal�ban nem k�rosodnak, esetleg a f�nyszeg�nys�gnek lehet tavasszal n�mi lev�ls�rgul�s, majd lev�lhull�s a k�vetkezm�nye. A tapasztalat az, hogy t�bbnyire olyan �llapotban ker�lnek fel tavasszal a leanderek, ahogyan �sszel leker�ltek. Az esetlegesen lehull� levelek tal�n nem a  s�t�ts�gnek tulajdon�that�ak, hanem ink�bb a fajt�nak, vagy az esetleges �szi fagy�snak. Ezt az�rt gondolom, mert ha a s�t�ts�g �rtana, akkor mindegyik s�rgulna, de �ltal�ban csak bizonyos fajt�k teszik ezt.
A kb. 5 fokos helys�g nagy �ld�sa, hogy a k�rtev�k szaporod�sa minim�lis, ez k�l�n�sen a pajzstetvek eset�ben nagyon fontos. Az atk�k viszont itt is szaporodhatnak, ez�rt az �szi permetez�s elker�lhetetlen ha minim�lisan is l�tunk atkak�rt�telt valamelyik n�v�ny�nk�n, de ink�bb azt javaslom, akkor is permetezz�nk, ha nem l�tunk k�rt�telt.
Szell�ztetni javasolt gyakran, csak nyitva ne felejts�k az ajt�t! J�, ha van valami pici �lland�an nyitva tarthat� ablakocska valahol, de persze komoly fagyokn�l be kell csukni, s�t, ha tart�san nagy a fagy, akkor az ajt� k�r�li r�szn�l, ha nem t�k�letes a szigetel�s, vagy f�m ajt� van, akkor nem �rt valami pokr�cf�l�vel v�dekezni. F�leg a hideg f�ld�n �ll� gy�kereket kell v�deni, erre a c�lra nagyon j� lehet egy hungarocell vagy fa t�bla (a kicsiknek felt�tlen, ha hideg a padl�), vagy esetleg be lehet bugyol�lni a cserepeket valami pokr�cba.  Sokaknak van „macskabej�ratuk” a pinc�be, szell�z�shez ez is j�, de nagy hideg eset�n ne �lljon a k�zel�ben n�v�ny.
A hideg gar�zsban tartott n�v�nyek is j�l �rzik magukat, lehet�leg az ajt�t�l t�vol helyezz�k el �ket, de nem �rt nekik annyi hideg, amennyi a kocsi ki �s be�ll�s�b�l be�ramlik. A kipufog�g�z sem �rt nekik, mire becsuk�dik az ajt�, addigra nagyj�b�l ki is szell�zik �s a leveg�csere ink�bb hasznukra van.
Locsolni a n�v�nyeket f�leg nagys�guk �s a teleltet�si hely�k f�ggv�ny�ben kell, vagyis min�l nagyobb a leander, ann�l ritk�bban. Ez legink�bb tapasztalat �tj�n d�nthet� el. Vannak, akik p�r�s pinc�kben eg�sz t�len nem locsolj�k �ket, vannak akik csak egyszer, kar�csony k�r�l. �s vannak, akik bizonyos rendszeress�ggel, f�leg tapasztalatok alapj�n. A legnagyobbakat sz�razabb helyeken is elegend� havonta, a k�zepeseket h�rom hetente, a kicsiket �s a ny�ri gy�kereztet�seket k�thetente, ak�r hetente. Kicsi cser�pben term�szetesen hamarabb kisz�radnak �s k�rba v�sz a szapor�t�si munk�nk. Elegend� lehet a kicsi cserepek alatt megt�lteni az al�t�tet, de azokn�l is figyelj�nk, hogy a k�vetkez� locsol�sn�l m�r sz�raz legyen a f�ldj�k, vagyis ne tocsogjanak �lland�an v�zben. Sokan nem merik hidegben teleltetni a kicsiket, pedig lehet, s�t, a k�rtev�k miatt felt�tlen jobb, csak ne felejtkezz�nk el r�luk! 
B�r a pinc�k h�m�rs�klete nagyj�b�l �lland�, esetleg a nagy hidegt�l lehet kicsit f�lni, f�leg ny�l�sz�r�k mellett, de el�fordulhat olyan tart�san meleg id�szak m�r febru�r t�j�n, amikor kicsit t�bb locsol�s is sz�ks�ges lehet. Tov�bbi fontos szempont, hogy sz�raz, avagy nedves pinc�nk van, mert az ut�bbi esetben komoly vesz�lye van a gomb�sod�snak, s�t, ak�r pen�szed�s, rothad�s is el�fordulhat, de ez sem t�rv�nyszer�.
Hideg pincei k�r�lm�nyeknek k�z�tt az az egy h�tr�nyuk lehet, hogy igaz�n m�ly �lmot alszanak a n�v�nyek, ez�rt tal�n a kihord�s ut�ni fejl�d�s�k nem indul be olyan gyorsan, de hamar utol�rik a t�bbieket.
Vil�gos, de f�tetlen pince, mos�konyha, folyos�, egy�b hasonl�:
Nagyj�b�l olyan gondoz�st ig�nyelnek, mint az el�z� k�r�lm�nyekn�l, de valamivel t�bbet kell �nt�zni. Vil�gosban nem annyira m�ly a n�v�ny �lma, tavasszal elkezdhet hajtani, ami nem t�l j�, mert gyenge hajt�sokat fog hozni, ezt a m�rs�kelt locsol�ssal n�mik�pp visszafoghatjuk. Id�nk�nt szell�ztess�nk, k�rtev�kre jobban figyelj�nk. A nap lehet�leg ne s�sse �ket az ablakon �t.

A legfontosabb, hogy kitapasztaljuk az ig�nyeket, �s figyelj�nk t�len is a leandereinkre!

F�tetlen t�likert, veranda, er�sen megvil�g�tott folyos�, egy�b hasonl�:
Gyakori v�lem�ny, hogy az ilyen k�r�lm�nyek a legkedvez�bbek a teleltet�shez. Hasonl� helyzetben vannak itt, mint a t�li mediterr�n vid�keken. �jszaka megfelel�en hideg van, az �l�sk�d�k nem szaporodnak er�sen, napk�zben viszont kellemesen felmelegszik a h�m�rs�klet. Tavaszodv�n kor�bban megindulhat a bimb�k�pz�d�s, �gy n�mi el�nnyel indul a n�v�ny a vir�gz�sn�l. Nem t�l j� azonban, ha ez a n�veked�s vir�gz�sig jut, mert ak�rmilyen napos a hely, a leandervir�goknak szabad leveg�n aj�nlatos kifejl�dni!. A lev�lzetnek biztos j�t tesz a folyamatos vil�goss�g, de kihord�sn�l a friss hajt�sok k�nnyen fagyk�rt szenvedhetnek. Nagyobb n�v�nyekn�l k�thetente aj�nlatos a locsol�s, a kisebbekn�l ar�nyosan gyakrabban. A szell�ztet�s is legyen t�bb.

Enyh�n f�t�tt l�pcs�h�z, pince, kamra, egy�b hasonl�:
15 fok feletti �tlagh�m�rs�kletn�l bizony m�r nagyon oda kell figyelni a k�rtev�k megjelen�s�re, mert pajzstetvek, lev�ltetvek, atk�k �lland� t�mad�s�nak lehet�nk kit�ve. A permetez�s ilyen z�rt k�r�lm�nyek k�z�tt majdnem lehetetlen, ez�rt tal�n a behozatal el�tti permetez�s legyen nagyon alapos. Odafigyel�ssel m�r a kezdeti szakaszban manu�lisan elt�vol�that�k a k�rtev�k, �gy tal�n �tv�szelj�k a telet.
A n�v�ny �ltal�nos �llapot�nak sem tesz j�t az ilyen teleltet�s, hiszen nem tud egy�ltal�n pihenni, ami a k�vetkez� �vi b�s�ges vir�gz�shoz igencsak fontos lenne. A levelek sem lesznek sz�pek, mert folyamatosan fejl�dnek, de a viszonylag kev�s f�ny �s a leveg�tlens�g miatt kicsik �s fak�k lesznek. Term�szetesen bimb�k is fejl�dnek, sokszor a vir�gz�s is elindul. Az�rt nagyon ne ess�nk k�ts�gbe, ha v�gre kivihetj�k �ket a szabadba, akkor p�r h�t alatt javulhat az �llapotuk. Ha esetleg nagyon elkeser�t� lenne a helyzet, megold�s lehet az is, hogy valamikor febru�rban metssz�k meg �ket, kihajtva ugyan halv�nyak �s gyeng�csk�k lesznek az �j hajt�sok, de ne agg�djunk, mert id�vel meg fognak z�ld�lni, vir�gba fognak borulni, csak az a baj, hogy j�n a k�vetkez� t�l…

F�t�tt t�likert, f�lias�tor:
Magoncoknak, friss hajt�soknak, kicsi n�v�nyeknek hasznos lehet, ezek m�g nem terveznek vir�gozni, nem fontos annyira a pihentet�s sz�mukra, de a k�rtev�k miatt k�l�n�sen vesz�lyeztetve vannak.
Nagyobb leanderrel bizony�ra nem �rdemes a helyet foglalni ilyen �rt�kes helyis�gben, hacsak az a t�likert nem a gy�ny�rk�dtet�s�nkre szolg�l, hiszen itt folyamatos vir�gz�sban is r�sz�nk lehet. B�r a leandereknek sokkal ink�bb sz�raz k�r�lm�nyekre van sz�ks�g�k, �gy a t�likert magas p�ratartalma nem val�sz�n�, hogy j�t tesz a vir�gz�snak. Azt�n hogy mennyi ideig lehet �gy, pihentet�s n�lk�l sz�p a leander, azt nem tudom, sajnos ilyen ir�ny� tapasztalattal rendelkez�ket nem tal�ltam. A k�rtev�k ugyancsak k�nnyen szaporodnak, tal�n csak az atk�knak nem kedvez a p�r�s leveg�. Locsolni a magas p�ratartalom miatt val�sz�n�leg nem kell nagyon sokat. A szell�ztet�s ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt neh�zkes lehet, mert az �tmelegedett n�v�nyekre nem engedhetj�k r� a friss, hideg leveg�t.

S�t�t, 15 fokn�l melegebb helyis�g:
Ha csak ilyen �ll rendelkez�s�nkre, akkor ink�bb mondjunk le a leander tart�sr�l, vagy k�sz�lj�nk fel a legrosszabbakra. De persze nagyon nagy odafigyel�ssel m�g ez a probl�ma is �tv�szelhet�. Gyakori locsol�s nem aj�nlatos, min�l kev�sb� igyekezzen szeg�ny n�v�ny fejl�dni. A k�rtev�k elszaporod�sa hatalmas m�reteket �lthet, ilyenkor tal�n a lev�ltetvek okozz�k az �gv�geken a legnagyobb k�rokat. A levelek megfakulnak, megs�rgulnak. Sajnos gyakorta csak metsz�ssel hozhatjuk rendbe az �gy teleltetett leander�nket.